Szezámmagos csirkecsíkok sült céklával

 

A múlkorokban Nagyálmos Ildikó volt kolléganőm tett közzé a Facebook-on egy remek sült céklás ételt, amire rögtön azt mondtam, köretnek nagyszerű lehet. Aztán telt-múlt az idő, le akartam menteni a receptet, de végül elfelejtettem, mint ahogy a sült cékláról is megfeledkeztem. A minap viszont eszembe jutott, amikor ebédre volt előző napról maradt lebbencses pityókalevesem, a hűtőmben figyelt néhány szelet befűszerezett csirkemell, amit panírozni, majd rántani akartam. Ehhez kellett nekem valami köret, ami ugye nem krumplialapú, mert a levesem az volt, és bár nagyon szeretem a burgonyát, nem szoktak pityókát pityókával enni. No, ekkor jutott eszembe Ildikó sült céklája, aminek nem találtam már meg a receptjét, így hát a saját elképzelésem szerint fűszereztem. Nagyon jó kis köret lett belőle és nagyon passzol a rántott húshoz, de mással is ki fogom próbálni.

Almástészta - Almáspite, ahogy mű szoktuk

 

Ritkán sütök almáspitét vagy almástésztát, ahogy mi mondjuk Székelyföldön, pedig szeretem. Ez alkalommal viszont rájöttem, miért is ódzokodom az almástészta sütésétől, pedig ennél egyszerűbbet el sem lehet képzelni. Hát azért, mert sok almát kell pucolni, aztán megreszelni, nekem pedig még annál is többet, mert én úgy szeretem, ha az almás réteg vastagabb, mint a tészta. Most viszont a fiam juttatta eszembe, hogy süthetnék egy almástésztát, mert a menyem is kívánja, almám is volt, így hát nekiveselkedtem. 

Egyben sült császárhús narancsos-mazsolás krumplisalátával

Mivel alig több, mint egy hónap választ el karácsonytól, mostantól egyebek mellett ünnepi ételeket is fogok megosztani, hogy aki kedveli az én ízeimet, válogathasson kedvére. Mi több játékot is hirdettem az oldalamon, hogy az Erdélyi ízek újdonságokkal csoportom tagjait receptek csereberélésére ösztönözzem. A játékban bárki részt vehet, aki már tagja a csoportomnak vagy csatlakozik hozzá és betartja a játékszabályokat.

Most pedig következzen ez a remek étel, amit részben Gordon Ramsey-től "puskáztam" apró változtatásokkal - magyarán, kissé megszékelyesítettem - hozzá pedig készítettem egy különleges  krumplisalátát, aminek a receptjét komámtól, azaz a lányom keresztapjától tanultam. A kettő együtt egyszerűen isteni. 

Libaleves májgaluskával

 

Igazi ínyencségnek számít mostanában a libaleves, hiszen napjainkban nem sok libanyáj úszkál a patakokban, tavakban.  Pedig gyermekkoromban a szülőfalumnak nem volt olyan utcája, ahol legalább egy nyáj ne bóklászott volna az arra járó gyerekekre vadászva. Félelmetesek voltak ezek a nyájak amint szárnyukat széttárva szaladtak utánunk éktelen gágogással, s ha nem szedtük az irhánkat, biza a gúnár - vagy ganci, ahogy mi neveztük - még bele is csípett a lábunk szárába. Most nincs ilyen, sajnos, nagyon meg kell keresni azt a gazdát, aki libát tart és még nehezebb beszerezni a vágnivaló libát. Nos, az idén sikerült szereznem egy szép nagy libát, s miután alaposan "megszenvedtem" a pucolásával, egyebek mellett, ilyen finom májgaluskás libalevest főztem belőle.