Sokféle flekkent kóstoltam életemben jókat és kevésbé jókat, sőt, határozottan rosszakat is, de számomra A FLEKKEN - így csupa nagybetűvel - továbbra is az, amit szüleim készítettek gyermekkoromban. Igen, ez nálunk rendszerint koprodukció volt, édesanyám készítette elő és pácolta, édesapám sütötte meg. Nyilván ehhez még hozzátartozott a kirándulás is, legtöbbször csak a közeli hegyoldalba, ahová kihurcolkodtunk mindenféle kellékkel, na meg természetesen szüleim barátaival egyet flekkenezni. A kellékek közül a legfontosabb egy állítható lábú tepsi volt, amit édesapám tervezett és kivitelezett, aminek a lényege az volt, hogy bármilyen terepen vízszintesre, úgymond vízmértékbe tudta állítani a tepsit. Most is előttem van, amint a ropogó tűz mellé térdelve állítgatta édesapám a tepsi lábait, amiben akkor még csak víz gyöngyözött, aztán amikor megfelelőnek találta, egy határozott mozdulattal a tűz mellé loccsintotta vizet, amivel egyúttal ki is öblítette a tepsit. Utána jött bele a zsír, majd az édesanyám által pácolt flekken, majd a bor, végül miután a flekkent kiszedték a tepsiből hasábokra vágott pityókát (burgonyát) is sütöttek a finom, flekkenzsírban. Míg minden elkészült, nagy tál salátát is összeaprítottak az asszonyok, s olyant ettünk belőle, hogy a hasunk is félreállt tőle. Persze az étvágyhoz kellett friss levegő is a fenyvesek aljáról, arról nem is beszélve, milyen sokat hozzáadott a flekken ízéhez a száraz, fenyőgyantás fának a füstje, ami óhatatlanul átjárta a készülő húst. Sajnos, ez utóbbi ízt nem adja vissza az alábbi flekken, de attól még finom, "steril" körülmények közepette készítve is.
Hozzávalók
A flekkenhez: 3 szelet csontos-bőrös fehérkaraj, 3 szelet csontos-bőrös császárszalonna, 1 evőkanál zsír, 1-2 dl száraz fehér bor; illetve a páchoz: 1 fej hagyma, 6-8 cikk fokhagyma, só, bors.
A krumplisalátához: 1 kg héjában főtt krumpli, 2-3 szál zöldhagyma vagy 1 fej lilahagyma,1-2 savanyú uborka, só, bors, 1-2 evőkanál napraforgó olaj, 0,5 dl savanyú uborkalé.
Elkészítése
A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, szeletekre vágjuk. A hússzeletek mindkét oldalát sózzuk, borsozzuk és megszórjuk hagyma meg fokhagyma szeletekkel. A húsokat jól záró edénybe tesszük, majd a hűtőben érleljük egy éjszakán át. Másnap a húsokról leszedegetjük a hagyma és fokhagyma szeleteket, majd egy serpenyőben zsírt hevítünk, és a hússzeletek mindkét oldalát hirtelen megpirítjuk rajta. A megpirult húsokat egy tepsibe szedjük, rátöltjük a zsiradékot, amiben sült, majd ráöntjük a bort, alufóliával lefödjük és 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk kb. egy órára. Az utolsó negyed órában levesszük a tepsiről a fóliát és hagyjuk, hogy a bor teljesen elpárologjon.
Amíg a hús sül, elkészítjük a krumplisalátát. A héjában főtt burgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk és egy tálba tesszük. Hozzáadjuk a felaprított hagymát és az uborkát, sózzuk, borsozzuk, ráöntjük az olajat és az uborkalét, majd összeforgatjuk.
Tálaláskor tányérra rakjuk a krumplisalátát és mellétesszük a húst.
Hasznos tanács!
• A zsiradékot, amiben sült a flekken ne dobjuk el, mert nagyon finom reggelire sült zsíros kenyérként teával!
• A flekkent nem föltétlenül kell sütőben sütni, megpárolódik az egy lábosban is, de akkor figyelnünk kell arra, hogy az elfőtt bort mindig pótoljuk kevés vízzel!
• A krumplisalátát készíthetjük más savanyúsággal is, például ecetes paradicsompaprikával, de használhatunk hozzá friss zöldségeket is.
• Ha nem savanyúságlevet használunk a krumplisaláta önteteként, akkor készítsünk cukros-ecetes salátalevet. Egy csésze (2,5 dl) vízben oldjunk fel 2-3 kiskanál cukrot, és kavarjunk hozzá 2-3 evőkanál ecetet, majd ezt öntsük a felvágott burgonyára!
• A receptben említett bőrös-csontos fehérkaraj és császárhús mellett ugyanígy készíthetjük tarjából, de akár zsíros fiatal juh húsából is.
• A receptben említett bőrös-csontos fehérkaraj és császárhús mellett ugyanígy készíthetjük tarjából, de akár zsíros fiatal juh húsából is.
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése