Baconbe göngyölt csirkemáj zöldségágyon

Kissé enyhült a forróság az utóbbi napokban, így hát megkockáztattam a sütő beüzemelését, no nem hosszú időre, csak egy kis finom húsétel készítésére. Lényegében szükség hozta úgy, hogy épp ez az étel készült el, ugyanis valami mutatós, könnyű és finom étel kellett, ráadásul minél gyorsabban, mert vacsoravendégünk volt. Így esett a választás a májra, aminek adott egy kis pikáns ízt a bacon, a zöldségágy, amin megsült, pompás köretnek bizonyult. Ezzel az étellel kínáltuk meg a lányom barátját, aki épp átjött hozzánk.

Palócleves

A palóclevessel úgy voltam, hogy hallottam róla, talán egyszer ettem is valamelyik magyarországi utam alkalmával, de soha nem készítettem egészen addig, míg tavaly Borszéken fel nem kértek ennek a levesnek az elkészítésére. Nos, első dolgom az volt, hogy kicsit utánaolvassak, találtam is többféle leírást, s amelyik a leginkább tetszett, azt készítettem el. Mondanom sem kell, sikere volt a levesnek, ami akkor sertéshúsból készült, aztán még utánaolvastam, és megtudtam, hogy igazándiból ezt a levest Gundel János hajdanán ürühúsból készítette, Mikszáth Kálmánnak, a nagy palócnak. Innen ered a neve is. Ezt megerősítette Csíki Sándor gasztronómus is egy társalgásban, ami az Erdélyi Ízőrzők Facebook-csoportban zajlott régebbecske. Már akkor elhatároztam, hogy amint ürühúshoz jutok, rögtön elkészítem, mert azt akartam, minél inkább hasonlítson a Gundel-féle palócleveshez még akkor is, ha minden receptleírás lábjegyzetében az szerepelt, hogy sertés, borjú és birkahúsból is elkészíthető. Ami a zöldségelését illeti, az is ahány receptleírás, annyiféle zöldség, az arányokról nem is beszélve. Így hát eldöntöttem, hogy azokat a zöldségeket teszem bele, amik a legtöbb receptleírásban megegyeznek. A fűszerezését illetően szintén hasonlóképpen jártam el. Nos, ilyen lett az én palóclevesem, hogy milyen lehetett a Gundel János készítette palócleves, igazándiból fogalmam sincs, mivel az eredeti receptleírást sem interneten sem szakácskönyvben nem találtam meg. De merem remélni, hogy amit főztem, az nagyon hasonlít az igazihoz. 

Mogyorós-mazsolás ordajégkrém

Az a helyzet, hogy minden évben készítek ordafagyit, de még soha nem sikerült fotót készíteni róla, mert amikor megfelelő állagú volt a fagyi , nem volt időm a fotózásra, amikor meg időm lett volna, akkor már fagyi nem volt. Mint tudjátok, az orda egy olyan túróféleség, amit az erdélyi pásztortanyákon - esztenákon - abból a sajttejből főznek, ami a sajtkészítés után megmarad. Nos, az ordát sokféleképpen felhasználják kezdve attól, hogy sok zöldséggel csak úgy önmagában fogyasztják azon át, hogy ordás puliszkát, ordakrémet készítenek belőle, a különféle ordás süteményekkel bezárólag, de ordafagyit ritkábban készítenek belőle. Aztán néhány évvel ezelőtt a csíkszeredai Nagymama cukrászdában, volt alkalmam ordafagyit is kóstolni, már akkor elhatároztam, hogy én is készítek. Nos, azóta sokszor készítettem - két egyformát soha -, de soha nem írtam le, nem fotóztam le. Ezt viszont most sikerült lencsevégre kapni, ráadásul le is írtam.

Cseresznyebefőtt

Elérkezett a befőzések időszaka is, ilyenkor ahogy rendre jelennek meg a különféle gyümölcsök, zöldségek, a hétvégéimet befőzésekkel töltöm. A képen épp cseresznyebefőtt látható - igaz, hogy régi a kép, de fontosnak tartottam most beblogolni, hátha valaki kedvet kap rá, hogy cseresznyét tegyen el télire. 

Sztracsatellás fagylalt

Most látom, hogy nálam ugyan ténylegesen beállt a fagyiszezon, ám egyetlen fagyi/parfé/jégkrém stb receptjét sem blogoltam be mostanság. Az van, hogy nagyon szeretem - főleg ebben a rekkenő hőségben, ami most éppen van nálunk - a jeges finomságokat. Épp ezért igyekszem, hogy a fagyasztómban mindig legyen valami finomság, ha elfogy, készítek újat. Miért készítem? Hát elsősorban azért, mert mióta megkóstoltam a házi készítésű fagyikat, jégkrémeket, parfékat, nem eszem a boltit. Pontosabban, évente egyszer szoktam venni a boltból is, de azt csak azért, hogy örömmel nyugtázhassam: a saját készítésű még mindig jobb!

Görögsaláta – Horiatiki

Nem tudom, máshol milyen időjárás van, de nálunk Gyergyóban úgy lehet, ma van A Nyár. Tudjátok, mifelénk közszájon forog egy adoma, miszerint arra a kérdésre, mikor van nyár Gyergyóban, a helyes felelet az, hogy valamikor júliusban vagy augusztusban egy csütörtök délután. Vidékünkön ugyanis nem a meleg éghajlatáról híres, hanem a hűvös nyarairól, amikor esténként nyugodtan fel lehet venni akár a kardigánt is, ha nem akarunk megfázni. No, erre cáfolt rá a mostani időjárás, ugyanis már két napja 30 fok körüli a hőmérséklet, éjszaka nyitott ablakkal alszom, és csak sunyítok bent a lakásban, ha nem nagyon muszáj, akkor nem megyek ki. Ilyenkor főzni sincs kedvem, ezért hoztam ezt a jó kis salátát, ami finom is, tápláló is, főzni sem kell, csak összeaprítani. Hiába na, a görögök nagy szakértői a kánikula-kajáknak, a mediterrán hőségekben jobb olyantól példát venni, aki jártasabb ebben a témában. A horiatiki egyébként a fáma szerint a görög földművesek kedvenc étele.

Nyári zöldségleves

A könnyű kis nyári zöldségleveseknek számtalan változatát készítem ilyenkor, amikor sok a zöldség. A képen látható leveske egy a sok közül, s csak azért írom le, hogy a kezdők is inspirálódhassanak belőle. Ez most a receptleírásban foglaltak alapján készült, de van amikor másként készül legfőképp annak függvényében, hogy épp milyen zöldség van kézügyben, de az is előfordul, hogy belefőzök egy kis csontos húst is, azt is annak függvényében, hogy épp mi van itthon.

Csirkés zöldborsó

Amikor bőséggel van zsenge zöldborsó, nincs jobb étel a csirkés zöldborsónál! Amúgy tapasztalatom szerint, a zöldborsó mindenféle hússal passzol, de nekem leginkább a csirkével jött be. Nagy előnye, hogy hamar elkészül, nem kell sokat időzni a nyári nagy melegekben a tűzhely körül.

Kapros rózsatökleves húsgombóccal

Az úgy volt, hogy volt egy rózsatököm a hűtőben, amit a minap "hirtelen felindulásból" vettem meg, mert éppen volt a kis Smiley aprózárban, ahol szoktam vásárolni a zöldségeket. Zárójelben jegyzem meg, hogy Gyergyószentmiklós legjobban ellátott zöldségüzletéről van szó, mindig friss az árujuk, a tulajdonos nagyon figyel a vásárlók igényeire, és kérésre még olyan zöldségeket is beszerez, amiket egyébként nem vesznek a városlakók. Így például náluk lehet kapni csak édesburgonyát, csicsókát, kelbimbót, s még sokmindent a megszokott aprózári kínálat mellett. De ebben az üzletben nemcsak a kínálat gazdag, hanem a kiszolgálás is kifogástalan, Zsuzsi és Erika mindent megtesznek a vásárlók érdekében. Nagyon szeretek hozzájuk járni, s ha van egy kis idejük, akkor "főzni" is szoktunk nagyokat elméletben, ugyanis a lányok, ha valami olyan zöldséget veszek, amit nem sokan vásárolnak, mindig megkérdik, mi készül belőle. Így jártam a rózsatökkel is, igaz, amikor megvettem, még halvány segéd sejtelmem sem volt róla, mit is készítek belőle, de megígértem a lányoknak, na meg az Erdélyi Ízőrzők Facebook-csoportból néhány tagnak, hogy amint kitalálom, beblogolom és megmutatom. Íme!

Sült oldalas karalábéfőzelékkel

Mondtam már, hogy nagyon szeretem a karalábét? Mondjuk épp annyira nem, hogy minden nap terítéken legyen, de ettől függetlenül eléggé sűrűn kerül az asztalra, főleg ilyenkor, amikor zsenge, és bitangul finom. Tehát, merő véletlen, hogy most egymás után két karalábés recept került a blogra, ennek oka pedig az, hogy időnként el-elmaradozok a blogolással.

Karalábéleves húsgombóccal

Szeretem a nyarat, mert sok a zöldség, és sokféle finom levest lehet készíteni ebben az időszakban a zsenge zöldségekből. Egyik kedvencem a karalábé, amiből többféle levest is szoktam készíteni - ez most húsgombócos lett.

Emi néni juhtúrós kiflije

Említettem már többször is, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a rokonságom valamennyi idősebb hölgytagja kitűnően süt-főz. 

Sárgarépafőzelék

Kicsit leragadtam a főzelékeknél, de nem bántam meg, mivel sokféle finom főzeléket készítettem az elmúlt időszakban. Némelyiket feltéttel együtt fényképeztem le, másikat anélkül, de olyan is akadt, amelyiket is-is. A képen látható sárgarépafőzelékből például kétféle fotó készült, a képen simán a főzelék látható, de lesz olyan fotó is, amelyiken feltét is van. Ez a főzelék is természetesen az újragondoltak közé tartozik mivel ebben sincs sem rántás sem habarás.

Finomfőzelék

Nem tudom, kinek, mi a tapasztalata, de én azt észlelem, hogy mintha a főzelékfélék kezdenének kimenni divatból. Legalábbis az én környezetemben egyre kevesebben főzik, vendéglőkben egyáltalán nincs étlapon, akik főzik is ritkán teszik asztalra, mert nehéz ételnek tartják a sűrítéshez használt liszt miatt. Nos, az utóbbi hetekben kicsit szétnéztem a halpiacon, akarom mondani a "főzelékpiacon", s azt láttam, hogy ki lehet hagyni mindenféle lisztes "habarcsot" főzelékből, s úgy is jó lesz. Pontosabban erről tudtam eddig is, de soha nem próbáltam ki. Mostanig! Az utóbbi hetekben viszont egész sorozat főzeléket készítettem úgy, hogy sem rántást, sem habarást - vagy ahogy mifelénk mondják: eresztéket - nem tettem bele. Egyszerűen a párolt zöldség egyrészét pürésítettem és azzal sűrítettem a főzeléket. Nos, ilyen lett például a jó, öreg finomfőzelék lisztes sürítmény nélkül.

Csirkés minihamburgerek

Mivel pünkösd miatt még ma is munkaszüneti nap van a legtöbb helyen, ha nem lesz eső, érdemes kimenni a szabadba. Természetesen, ilyenkor mindig feltevődik a kérdés, mit tegyünk a tarisznyába, amit csak épp elő kell venni a kellő pillanatban, és megenni? Erre a legkézenfekvőbb válasz: szendvicset. De ha már szendvics, akkor legyen finom, és olyan, amit két-három falatban el lehet tünteni - legalábbis szerintem. Most szezámmagos csirke került bele egy kis salátával és paradicsommal.