Soklapos zserbó, ahogyan én szoktam

Előreláthatólag ez a nyár sem fog elmúlni úgy, hogy ne sütnék valamelyik barátomnak, kedves ismerősömnek valamilyen családi eseményére. A zserbó egyike azon sütiknek, amik a környezetemben nagyon népszerűek és kedveltek, és barátaim nagyon szeretik az én változatomat. Pedig semmi különös titka nincs, csupán annyi, hogy én nem szoktam kispórolni belőle semmit, magyarán belerakok mindent, ami jár bele, nem úgy mint sok - magát híres sütőasszonynak tartó - személy, akik a nagyobb nyereség reményében a hozzávalókon spórolnak. Az ilyesfajta huncutságoknak sosem voltam a híve, a zserbó esetében pedig a csalafintáskodás igencsak megbosszulja magát. A zserbó egyébként Gerbeaud Emil francia curkász nevéből ered, amiről Csíki Sándor blogján lehet olvasni bővebben.

Hozzávalók 

A tésztához: 60 dkg liszt, 18 dkg vaj, 3 dkg élesztő, 1,5-2 dl tej, fél kiskanál szódabikarbóna, 4 evőkanál cukor, pici só. 

A töltelékhez: 45 dkg darált dió, cukor, ízlés szerint, citromhéj vagy vanília; illetve 10 dkg vaj, 5 evőkanál méz; valamint finom, híg, savanykás lekvár. 

A mázhoz: 15 dkg keserű csokoládé (legalább 55 százalékos), 3 evőkanál olaj. 

Elkészítése 

1. A tejet meglangyosítjuk, feloldunk benne egy evőkanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és felfuttatjuk. 

2. Ez alatt egy mélyebb tálba szitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a maradék cukrot, a sót és a szódabikarbónát, majd szárazon összekavarjuk. 

3. A lisztkeverékhez adjuk a vajat, összemorzsoljuk, majd beleöntjük a felfuttatott élesztőt és a ruganyos tésztát gyúrunk belőle, amit letakarva, meleg helyen duplájára kelesztünk. 

4. Amíg a tészta kel, előkészítjük a tölteléket. A darált diót összekavarjuk a cukorral, a reszelt citromhéjjal vagy a vaníliával; a vajat összeolvasztjuk a mézzel. 

5. Ha megkelt a tészta, öt egyenlő részre osztjuk, és öt lapot nyújtunk belőle. 

6. Az első lapot a tepsi aljába terítjük, megkenjük finom savanykás lekvárral, megszórjuk a diókeverékkel, meglocsoljuk a vajjal összeolvasztott mézzel, majd ráterítjük a következő tésztalapot. A műveletet még háromszor megismételjük; az ötödik lapot – amit kicsivel nagyobbra nyújtottunk – ráterítjük a tésztára és a széleit a tepsi mentén lenyomkodjuk. Ezután 45 percig letakarva, meleg helyen pihentetjük a tésztát. 

7. Közben a sütőt előmelegítjük (180-200 fokosra); a tésztát villával megszurkáljuk, és a meleg sütőbe toljuk. Addig sütjük, míg a tetejét ujjbeggyel megütögetve tompa, puffogó hangot ad. 

8. Ha megsült, a tepsiben hagyjuk kihűlni. 

9. Ha már teljesen hideg a sütemény, elkészítjük a mázat. Ehhez gőz fölött összeolvasztjuk a csokoládét az olajjal, majd szép egyenletesen a sütemény tetejére simítjuk. 

10. Ha megkötött a máz, éles késsel, hosszúkás szeletekre vágjuk. 

Jó tudni! 

• Akkor lesz finom a zserbó, ha nem spóroljuk ki belőle a hozzávalókat, illetve nem helyettesítjük egyébbel! 

• Nagyon lényeges, hogy a lekvár valóban jó ízű, savanykás legyen! Erre a célra a legkiválóbb a somlekvár, a ribizli-, egres- vagy málnakocsonya.

Jó étvágyat!