2017. február 3., péntek

Székelygulyás

Hát a székelygulyásról vagy székely káposztáról sokat tudnék mesélni. Először is túl azon, hogy ez egy nagyon finom főétel, nálunk a családban azért is nevezetes, mert ezzel az étellel nyerte meg a lányom a VII. Kárpát-medencei Disznótoros Főzőversenyt tavaly decemberben Gyergyószentmiklóson. Íme a bizonyíték róla!

Ám, az első képen látható székelygulyást nem a lányom, hanem az egyik kedves lovagtársam főzte a Hargita Stúdió Székely Konyha Magazinjában. Mégis miért keverem a két eseményt? Nos, ennek is megvan a logikus magyarázata: azért, mert Magdika is ugyanúgy főzi mint én, és mint ahogy a lányom főzte.  

Hozzávalók 

1 kg aprókáposzta vagy szálasra vágott fejes káposzta, 70-80 dkg sertéslapocka, 2 fej hagyma, só, bors, pirospaprika, 2 evőkanál sertészsír. 

Elkészítése 

1. A káposztát hideg vízben átmossuk, hogy veszítsen sósságából, de savanyúsága megmaradjon. Egy lábosban zsírt olvasztunk és a káposztát, időnként kevés vizet töltve alá, lassú tűzön puhára pároljuk.
2. Közben egy másik edényben üvegesre dinszteljük a felaprított hagymát, megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a kockára vágott húst és ezt is – időnként kevés vizet adva hozzá – fedő alatt, lassú tűzön puhára pároljuk. Közben sózzuk és borsozzuk. 
3. Amikor mind a káposzta, mind a hús puha, a nagyobbik edényben összetöltjük a kétféle ételt, összekavarjuk és még negyed órát együtt főzzük. Tejföllel tálaljuk.

A székelygulyás készítéséről videófelvétel is készült, amit itt nézhetsz meg.

Jó étvágyat!

4 megjegyzés:

  1. Na Alíz, az én családomban ez a legeslegnagyobb káposzta kedvenc, egyébként mindenféle káposztát imádunk legyen az édes, vagy savanyú, de a székelykáposzta mindent visz. Édesanyám szerettette meg velünk, élt-halt érte, de mi marhahúsból főzzük legtöbbször, a soványabb részeiből, de jó a nyak, a lábszár is hozz felkockázva, nekünk azzal jobban ízlik, bár nagy ritkán főztem már sertéscombbal is :-) Szóval a világ legjobb étkeinek egyike :-) Tudtad, hogy semmi köze a székelyekhez - hanem egy Székely János vármegyei főlevéltáros nevéről kapta, Petőfi jóbarátja volt, 1846-ban a Gránátos utcai Komló-kertben ebédeltek /erről fogalmam sincs, hol lehetett az akkori Budapesten/, ahol kifogyóban voltak már az ételek és Székely kívánsága volt, hogy a maradék savanyúkáposzta főzeléket és a sertéspörköltet keverje már össze nekik a kocsmáros, na így is történt, onnantól Petőfi ahányszor ott evett, mindig ezt kérte Székelykáposzta névre hibvatkozva, így maradt fenn ez az isteni étel még napjainkra is - ez az igaz története a székelykáposztának :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk is nagy kedvenc. S abban igazad van, hogy az "igazi" - mi igazi ma (?) - nem sertéshússal készül, hanem mással. Édesanyám például nem is főz székelygulyást sertéshússal, ő mindig fiatal birka húsával készíti, legrosszabbb esetben borjúhússal. Ő azt mondja, az igazi székelygulyás birkahússal készül. Egyébként ezzel egybecseng az is, amit utóbb Csíki Sándor kibogozott a székely káposztáról, szerinte ugyanis több köze van a székelyeknek az ételhez, mint a Petőfiről és Székely János levéltárosról keringő mende-mondákhoz. Bárhogy is legyen, ez egy nagyon finom étel! :)

      Törlés
  2. A másik, hogy én egy nagy lábasban odateszem a pörköltet, úgy ahogy azt kell mindenféle jóval,én vöröshagymával, 4 gerezd fokhagymával, köménymaggal, sóval, borssal, egy zöldpaprikával és egy paradicsommal /télen paprikakrémmel/ és 20 perc főzés után hozzáadom a savanyúkáposztát és még tovább főzöm együtt már, a teljes puhulásig, friss puha, ropogós héjú kenyérrel és tejfölözve esszük :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyszer kipróbálom ezt a változatot is. :)

      Törlés