2020. szeptember 30., szerda

Káposztával töltött almapaprika

 

Télen egyik kedvenc savanyúságunk a káposztával töltött paprika, de ha ennek van még egy enyhe csípős íze is, akkor egyszerűen nem tudunk betelni vele. Épp ezért ha csak tehetem, akkor lehetőleg almapaprikát szoktam lilakáposztával tölteni, ami nemcsak finom, hanem színeiben is mutatós. Mondjuk, a képen látható almapaprikát történetesen fehér káposztával töltöttem meg, de így is jól mutat, mivel tettem közéje néhány piros paradicsompaprikát is.

Hozzávalók 

1,5-2 kg almapaprika, 1 kis fej fehér és/vagy vörös káposzta, torma, só; illetve a feltöltőléhez: 1 l vízhez 3 dl ecet, 1 kiskanál só, 2-3 evőkanál cukor, 1-2 babérlevél, szemes bors, mustármag, fél kiskanál borkősav, fél kiskanál borkén. 
  
Elkészítése 

Az almapaprikát kicsumázzuk úgy, hogy a paprika egyébként épen maradjon, és egy tálba rakjuk. A káposztát vékony szálasra gyaluljuk és egy másik tálba tesszük. A tormát megpucoljuk és hasábokra vágjuk. Közben sós vizet forralunk – 1 l vízhez kb. 1 csapott evőkanálnyi sót számolunk –, a tálakban lévő zöldségeket leforrázzuk vele, majd hagyjuk, hogy teljesen kihűljön. 
Ha kihűltek a forrázólében a zöldségek, az almapaprikákat kiszedjük belőle és lecsöpögtetjük, a káposztát pedig kifacsarjuk és lazán szétrázva egy tálba tesszük. 
Az almapaprikákat megtöltjük a káposztával és tisztára mosott üvegekbe rendezzük, a tetejét tormahasábokkal leszorítjuk, de közéje is szúrunk belőle. Minden üvegbe szórunk néhány szem borsot és mustármagot, illetve teszünk bele egy-egy babérlevelet. 
A feltöltőléhez a vizet egy edénybe tesszük, hozzátöltjük az ecetet, beletesszük a sót és a cukrot, majd felforraljuk és lehűtjük. Ha már teljesen kihűlt a feltöltőlé, feloldjuk benne a borként és a borkősavat, a levet az üvegekbe töltjük, másnapig egy tiszta konyharuhával letakarva a konyhában tartjuk, majd pótoljuk a leapadt levét, ledugaszoljuk, és a kamrába rakjuk. 
 
Hasznos tudnivaló! 

• A borkősav és borkén azok a régi, kíméletes tartósítószerek, amiket még dédanyáink is használtak sokkal a szalicil előtt. Használatukat azonban ismerni kell, ugyanis meleg hatására ezek a szerek elbomlanak, és már nem lesz ugyanaz a hatásuk. Tehát a borként és a borkősavat mindig hideg folyadékban oldjuk fel, és utána sem tesszük ki hő hatásának a savanyúságot vagy befőttet, amihez használtuk. 
• Ha túladagoljuk a borként, a savanyúságnak kellemetlen szaga lesz, ebben az esetben fogyasztás előtt legalább egy órával vegyük ki az üvegből a savanyúságot és „szellőztessük” ki a ként belőle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése