2016. október 4., kedd

Mexikói chilis bab

Úgy tűnik, eljött az ideje annak is, hogy ezt a pompás ételt beblogoljam. Ugyanis tegnap este az Erdélyi Ízőrzők csoportban az egyik csoporttag mexikói ételek felől érdeklődött, mivel mexikói vendéget vár és neki szeretne kedveskedni vele. Ám, mielőtt vázolnám a receptjét, jöjjön egy kis sztorizás arról, hogyan tanultam meg ennek a pompás ételnek a készítési módját! 

Honvágy ellen mexikói chilis bab

Jadira, a spanyol és indián felmenőkkel rendelkező félvér San Salvador-i lány az amerikai Békehadtest önkéntesekét került Gyergyószentmiklósra az 1990-es évek elején.  Már nem emlékszem a körülményekre, hogyan ismerkedtem meg vele, lényeg, hogy jó barátságba kerültünk, sokat járt hozzánk és sokat mesélt távoli hazájáról, szokásaikról és az ott élő emberekről. Amolyan keveréknyelven beszéltünk, ő kicsit tudott románul, én kicsit tudtam angolul, ebbe még indőnként vegyítettünk egy kis magyart és spanyolt is. Egy alkalommal, amikor hozzánk jött nagyon szomorú volt, szép, mandulavágású, barna szemei fátyolosak voltak, és könnybe lábadtak, amint megszólalt. Kiderült honvágya van, nagyon vágyik haza, látni szeretné az édesanyját, a testvéreit, haza szeretne menni, de nem teheti, mivel szerződés kötelezi a maradásra. Azt is elmondta, hogy itt nálunk minden más, szokatlan számára, hónapok óta nem evett egy jó ízű ételt, mert valami olcsó étkezdében étkeznek, az albérletben megfelelő edényeik sincsenek, amiben főzni lehetne, pedig nagyon szeret főzni. Mondtam neki, ha csak ennyi a baj, ezen segíthetünk, nálam lehet főzni bármikor és bármit, meg aztán kíváncsi is vagyok arra, milyen ételeket főznek az ő országukban. "A mexikói chilis babot kívánom nagyon, azt édesanyám nagyon finomra készíti" - mondta Jadira, mire rögtön lecsaptam jelezve, bármikor rendelkezésére bocsátom a konyhámat, ha elárulja az étel készítésének titkát. Azt mondta, nálunk nem lehet hozzávalókat kapni ehhez az ételhez, mert vörösbab kell hozzá meg pulykahús, amit itt nálunk sehol nem talált, emiatt nem lehet elkészíteni. De én sem hagytam magam, mondtam, a vörösbabot lehet helyettesíteni a mi tarkababunkkal, pulykahús helyett pedig tehetünk bele csirkehúst. Az 1990-es évek elején ugyanis nálunk még sehol nem lehetett pulykahúst vásárolni, a vörösbabról pedig nem is hallottak a zöldségesek. Jadirának viszont tetszett az ötlet, hogy próbáljuk meg elkészíteni tarkababbal és csirkehússal, a chilit pedig helyettesítsük a mi csípős paprikánkkal. Így hát nekiveselkedtünk és Jadirával közösen főztünk egy chilis babot, ami szerinte majdnem olyan finom lett, mint amilyent az édesanyja szokott készíteni. Azóta is rendszeresen készítek a családomnak mexikói chilis babot - ami elsőre mindannyian megkedveltünk - igaz, most már lehetőleg vörösbabbal és pulykahússal készítem. Időközben ugyanis rájöttem arra, miért mondta akkoriban Jadira, hogy majdnem olyan jó lett mint, amit az édesanyja készít.

Hozzávalók 

1 kg csontos pulykahús, 50 dkg vörösbab, 20 dkg fehérbab, 20 dkg fagyasztott kukorica vagy konzerv, 2 fej hagyma, 2 paprika, chilipaprika, só, bors ízlés szerint, 0,5 l paradicsomlé, 1-2 evőkanál kacsazsír vagy olaj. 

Elkészítése 

1. A szárazbabot előző este beáztatjuk – külön a tarkát és külön a fehéret –, másnap külön-külön edényben enyhe sós vízben puhára főzzük. 
2. Amíg a bab fő, a pulykát feldaraboljuk, a hagymát és a paprikát megpucoljuk, majd kockára vágjuk. 
3. A hagymát és a paprikát megdinszteljük a kacsazsíron vagy olajon, hozzáadjuk a feldarabolt pulykát, sózzuk, borsozzuk és fedő alatt addig pároljuk, míg kifehéredik. 
4. Ekkor hozzáadjuk az előfőzött babot és a levéből annyit, amennyi épp ellepi, majd együtt főzzük, amíg a hús megpuhul. 
5. Végül beletesszük a kukoricát, a paradicsomlevet, utófűszerezzük sóval, borssal és chilipaprikával, felforraljuk, majd tálaljuk. 

Jó tudni! 

• Nagy adag lesz belőle, de a chilis bab is akkor jó, ha nagy mennyiségben készül. 
• Bár az igazi chilis bab mindig pulykahúsból készül, ennek hiányában elkészíthető más szárnyasok, akár csirke húsából is.

Jó étvágyat!

2 megjegyzés:

  1. Épp a hétvégén készült nálam is a Te recepted alapján. Még a régi blogodról ismerem a receptet és azóta is így készítem. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm az ajánlást és az elismerő szavakat. :) Örülök, hogy ilyen régóta főzöd ezt az igazán pompás egytálételt, amit már ideje volt itt is beblogolni. :)

    VálaszTörlés